Sprache:
Deutsch
Seiten:
236 S.
Serie:
Volksmusikbibliothek 3
Serie:
Volksmusikbibliothek
Originaltitel:
Népies dalok 〈dt.〉
Kurzfassung:
Ungarische Volkslieder
Beschreibung / Inhaltsverzeichnis:
Enth. u.a.: Ablakomba’ három cserép muskátli. A Csap-utcán végestelen végig. A faluban nincs több kislány, cask kettö. A gözösnek hat kereke de fényës. A halasi kislëányok, helyre tyu-tyu-tyu. A juhásznak jól van dolga. Aki a babáját igazán szereti. A kisasszony Pozsonyba’. Áll a malom, áll a vitorlája. A mi házunk fëlëtt cask ëgy csillag van. Árok is van, gödör is van. Árpád apánk, në féltsd ösi nemzetëd. A szölösi kislányok, Ica të, Sári të. Asszony, asszony, az akarok lënni. A Tisza, a Duna zavarodik. A virágnak mëgtiltani nëm lëhet. Az alispán, kalapomhoz rózsát tëtt. Azért csillag, hogy ragyogjon. Azt mondják, nëm adnak engëm galambomnak. Az ürögi faluvégën szól a muzsika. Barna kislány lábaszára, kum. Barna kislány mëgy a kútra, korsót visz a karján. Becsaliba járnak hírës lányok. Befordultam a konyhába. Beszegödtem Tarnócara bojtárnak. Be van az én szüröm ujja kötve. Csak azért szeretëm. Csak ëgy szép lány van a világon. Csáras kis kalapot vëszëk. Csebogár, csebogár, sárga cserebogár. Cserfa, mogyorófa ez az erdö. Csicsónénak három lánya. Csipkés a szölö levele. Csongorádi gulyáslegény. Debrecënben kidobolták. De szeretnék rámás csizmát viselni. Édësanyám, a kendöm. Édësanyám, édësanyám, csak az a kérésëm. Édësanyám, ha bejön Egërbe. Édësanyám is volt nékëm. Édësanyám kiállott a kapuba. Eg a kunyhó, ropog a nád. Ëgyszër esik esztendöbe karácsony. Ëgy vasárnap délután fëlöltöztem nagy cifrán. Ejnye, ejnye, ejnye, ejnye de csárdás a bajusza! Elmënnék én tihozzátok, angyalom. Elmënt Szent Pétër Rómába. Elvënnélek én, cask adnának. Én is voltam valaha. Én vagyok a petri gulyás. Eresz alatt fészkel a fëcske. Ereszkëdik lë a fëlhö. Érik már, érik már. Erre, erre, most mënt erre. Este késön në jöjj hozzám. Este van már, késö este. Ez a falu szép helyën van. Ez a kislány hamis kislány. Ez a kislány mëgy a kútra. Ez az én szeretöm, ez a kicsi barna. Ezër esztendeja annak. Ezért a legényért nëm adnék ëggy almát. Ezt a kerek erdöt járom én. Falu végén fehér ház. Falu végén van ëgy ház. Feketeszárú cserësznye. Fekete szëm éjszakája. Fëlleg borult az erdöre. Foly a Bodrog halkan, csëndesen. Fürdik a holdvilág az éj tengërében. Gimbëlëm, gombolom, gombolom. Gyászba borult az életëm tëmiattad. Gyere be, rózsám, gyere be. Gyócsból van az ingëm, gyócsból a gatyám. Hallod-ë të körösi lány? Ha még ëgyszër lány lëhetnék. Hármat rikkantott már a rigó. Hármat tojott a fürjecske. Három a tánc! Három a tánc! Három bokkor saláta, kisangyalom. Három fehér kendöt vëszëk. Házunk elött mënnek el a huszárok. Hej, de nagyon régën volt. Hej, zsidólány, zsidólány. Hogyha én legény lëszëk. Hull a level a virágról. Huszár vagyok, édës babám. Húzzad csak, , húzzad csak keservesen. Ityóka, pityóka, ripityóka.
Beschreibung / Inhaltsverzeichnis:
Enth. außerdem: Jaj annak, jaj, aki szívböl szeret. Jaj de huncut a némët. Jaj de szépën haragoznak. Jó étel a rák mëg a hal. Juhászkutyák ugatnak. Juhászlegény, szegény juhászlegény. Kakas a szemetën annyit nëm kapar. Káka tövén költ a ruca. Kalapom, kalapom csurgóra. Károg a hollo a jegënyén. Kékët nyílik a nëfelejcs. Kéknëfelejcs virágzik a tó tükrén. Kerek ez a zsëmlye. Kertëm alatt fargnak az ácsok. Ki a Tisza vizét issza. Kilyukadt a kendöm. Kimëntem én a szölöbe. Kiskertëmbe, igaz-ë babám. Kis kutya, nagy szekeres. Ki tanyája ez a nyárfás. Kitëtték a holttestët az udvarra. Kocsmárosné, bort ide. Kocsmárosné lánya, Trézsi. Kocsmárosné, szép csárdásné. Kondorosi csárda mellett. Kopogós a csizmám, melyet vëttél. Kossuth Lajos azt üzente. Láda, láda, cifra láda. Lágy a kënyér. Lányok, lányok, lányok a faluba. Lëfelé folyik a Tisza. Lëhullott a rëzgö nyárfa aranyszínü levele. Lëkaszálták már a rétet. Lëszakadt a pincelakat. Lyuk, lyuk, lyuk, lyuk. Magasan rëpül a daru. Magas jegënyefán. Már én többet a föutcán. Már eztán úgy élëm világom. Már minálunk, babám. Már minálunk így köszönnek. Marooszéki piros páris. Még azt mondja a torma. Még azt mondják, picike babám. Mëgérëm még azt az idöt. Mëgy a kocsi agyagér’. Mikor én még legény voltam. Mondja mëg annak a kislëaynak. Nagy a feje, búsuljon a ló. Nagy az én rózsám ereje. Nagypéntëkën mossa holló. Nékëm olyan asszony këll. Në mënj, rózsám ereje. Nëm fúj a szél, nëm forog. Nëm házasodom mëg soda. Nëm ütik a jogászt agyon. Në szomorkodj, légy víg. Nézlek, nézlek, de hiába nézlek. Nézz, rózsám a szëmëmbe. Nincsen annyi tengër csillag. Nyisd ki, babám, az ajtót. Októbërnak elsö napján. Ördög bújjék, komámasszony. Pántlikás kalapom. Peka Fáni mëgy a kútra. Pestën csináltattam házat. Piros, piros, piros. Pünkösd napján születtem. Rácsos kapu, rácsos ablak. Recece, nëm vagyok én kapitány. Rë-rëktor uram ká-káposztája. Részëg vagyok, rózsám. Rózsabokorban jöttem a világra. Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszol. Sárga csikó, sárga lovam, sárga. Sárga ugorkának zöld a levele. Sëprik a pápai utcát. Sudár magas. Sürü csillag ritkán ragyog. Szagos a rozmaring. Szép a bëtyár paripája. Szerelmes a nap a holdba. Szeretnék szántani. Szomorúfüz ága hajlik a virágra. Szomorúfüz hërvadt lombja. Temetöben láttalak mëg. Tizënkettö, tizënhárom. Túri vásár sátor nélkül. Uccu bizony mëgérëtt a mëggy. Ugyan, édës komámasszony. Úgy ég a tüz, ha lobog. Végigmëntem az ormódi temtön. Végigmëntem az utcán. Vékony dëszkakerítés. Vékony héjja, de vékony kéjja. Volt nekëm ëgy daruszörü paripám. Vörös bort ittam az este. Vörös bársony süvegëm. Zavaros a Bodrog. Zavaros a Tisza vize. Zöld a kökény, majd mëgkékül. Zöld a kukorica. Zöldre van a rácsos kapu festve. Zsebkendöm négy sarka. Zsindëlyëzik a kaszárnya tetejét
Anmerkung:
Aus. d. Ungar. übers
Permalink
