01
 


Berthoud, Gérald

Mauss előfutára

Somló Bódog és az ajándék kérdése

DOI:  


Valóban annyira eredeti lenne Mauss, hogy előtte senki sem alkalmazott volna még antropológiai megközelítést az ajándék tanulmányozására? Egy magyar jogtudós, Somló Bódog 1909-ben publikálta Der Güterverkehr in der Urgesellschaft (A javak cseréje az őstársadalomban) című munkáját. Az ajándékról szóló esszéjének egyik lábjegyzetében Mauss hivatkozik erre a könyvre azt állítva: ’Somló kijelölte az utat, amin járnunk kell’. E figyelemreméltó elismerés ellenére mégis úgy tűnik, hogy Somló nem hagyott nyomot azon a területen, ahol többek között Malinowski, Thurnwald és maga Mauss is klasszikus referenciává vált. Tekinthetjük-e Somlót Mauss lehetséges előfutárának?

02
 


Vásárhelyi Ágnes

A hardcore punk absztinencia értelmezései

Körkép a magyar straight edge-ről

DOI:  


A straight edge (hardcore punk absztinencia) jelensége az 1980-as évek amerikai hardcore punk színterén tűnt fel azt követően, hogy Ian MacKaye, a Minor Threat frontembere két dalszövegben válaszolt azoknak a társainak, akik gyakran kritizálták absztinens – és ezért a punk közegben szokatlan – életvitele miatt. Személyes hitvallása nem várt sikert aratott: az absztinenciával szimpatizáló hardcore punkok egyre többen lettek, és az egyik dalcím nyomán elkezdték magukra a „straight edge” megnevezést használni.
Közös történetük során a straight edge a hardcore punk szubkulturális tőke szerves részévé, valamint egy olyan, a hardcore punk identitáshoz csatlakozó opcionális identitássá vált, amelyhez sajátos ethosz is társul. Ian MacKaye dalszövegeinek megfelelően egy straight edge nem iszik alkoholt, nem dohányzik, és nem él drogokkal. Ezek a normák világszerte a straight edge-ség univerzális kritériumaivá váltak, az azonban, hogy milyen értelmezési keretbe illeszkednek, milyen indoklást kapnak, és hogy milyen egyéb kritériumokkal és elvárásokkal egészülnek ki, változó, és a helyi kontextustól is függ.
Tanulmányom arra tesz kísérletet, hogy a jelenség általános és statikus vonásainak, valamint a hozzá kapcsolódó hazai interpretációtípusok (pozitív straight edge, NS, azaz nemzetiszocialista straight edge és krishnacore) viszonyainak bemutatásával átfogó képet nyújtson a magyar straight edge-ről.

03
 


Árendás Zsuzsa

A vegyességgel kapcsolatos társadalmi szankciók és konfliktusok Dél-Szlovákiában

 

DOI:  


Az etnikai vegyesség nem problémamentes társadalmi kategória Dél-Szlovákiában: számtalan társadalmi konfliktus és szankció övezi annak ellenére, hogy az a hétköznapok szerves része. A vegyesházasságok jó példát szolgáltatnak erre. A többes etnikai kötődésekkel rendelkező családok iskolaválasztásait rendszeres társadalmi kritika és szankciók érik. A hibrid közösségek emlékezete időnként az iskolai történelemoktatással kerül ellentmondásba. Történelem és emlékezet kapcsolatáról szólva a többes kötődésekkel rendelkezők „köztes emlékezetét” elemezve megállapítottuk, hogy egy köztes pozíció sajátos látásmódját tükrözi: bizonyos mértékben ötvözi a két közösség emlékezetét, a konfliktusos elemeket pedig igyekszik kiejteni.

04
 


Földessy Edina

„Túlsúlyos ifiversenyző” a párizsi múzeumi ringben

A Nemzeti Bevándorlástörténeti Központ (CNHI) életrajza

DOI:  


A párizsi múzeumi világ a 2004-ben intézményesen megalakult és 2007-ben a nagyközönség számára kapuit megnyitó Nemzeti Bevándorlástörténeti Központtal gazdagodott. Ez az eredetileg emlékközpontként elképzelt intézmény azt tűzte ki hivatásául, hogy a bevándorlás jelenségét, történelmét a francia történelem részeként ismertesse el, és hogy megváltoztassa a bevándorlásról alkotott képzeteket. Ehhez három – történeti, etnográfiai és kortárs művészeti – gyűjteményt hozott létre és használ. A fennállása óta eltelt hét év alatt a belső és külső, szakmai és közönségtől jövő kritikák kereszttüzében edződött. Folyamatosan változik a saját funkciójáról és működéséről való gondolkodása, az épület (gyarmati) történetéhez (és zárványként megmaradt trópusi akváriumhoz) való viszonya és a róla szóló diskurzusa, a közönséggel való kapcsolata. Ez idő alatt a múzeum azon törekvése is kiteljesedett, hogy a bevándorlás témáját múzeumi megjelenítésre méltóként fogadtassa el, és az ahhoz kapcsolódó tárgyakat a nemzeti örökség részévé tegye. Ezt szolgálja a bevándorlástörténetet bemutató lépcsőházi feljáró, az épülettörténeti kiállítás, és ezt mutatja a 2014-ben új koncepcióval átalakított Ajándékok galériája is. A 2013-ban új szlogenekkel indított reklámkampány és arculatváltás, a megváltozott elnevezés és logó újabb lendületet ad a múzeumnak, és ezt a változási folyamatot az állandó kiállítás közeljövőre tervezett megújítása fogja minden bizonnyal betetőzni.

05
 


Alpern Bernadett

Used stones

(Fotóesszé)

DOI:  


Az európai zsidóság történelmi központjaiban máig rejtőznek az egykor nyüzsgő zsidó kulturális és hitélet mára kiüresedett vázaként álló épületei, a használaton kívüli, átépített, újrahasznosított zsinagógák. A régen hitközségeket szolgáló, hol monumentális, hol szerény épületeket ma koncertteremként, múzeumként, bútorboltként, olimpiai edzőcentrumként, rendőrőrsként, tűzoltóállomásként, vagy akár éjszakai bárként használják, de akad köztük katolikus templom és mecset is.
A fotóesszé egy jelenleg is folyó projekt képeiből mutat válogatást. Eddig Európa szerte tizennégy ország, harmincöt városában, negyvenkét zsinagóga állapotát rögzítette a szerző 2012 és 2014 között.

06
 


Szamódy Zsolt OlafCsorba Judit Dorottya

Fal és függöny mögött: Kína

Szamódy Zsolt Olaf fotográfiáit ismerteti Csorba Judit Dorottya (Fotóesszé)

DOI:  


Kína látszólagos tétlensége mögött a folyamatos átalakulás is jelen van. Minden mozdulatlanság mögött egy mozdulat rejlik, a kultúra évezredes nyomai magukban hordozzák a jövőt, a látszólag széttartó vonalakban ott van a találkozás lehetősége. Ezt a látszólagos ellentmondást tárják elénk Szamódy Zsolt Olaf Kínában készített fényképei, amelyeknek művészi értékük mellett néprajzi-antropológiai jelentőségük is van. A fotográfiák készítőjét a kínai kultúra és életmód tradicionális formái mellett a kortárs jelenségek is érdeklik, illetve különösen fogékony a modern és hagyományos egymás mellett létezésének megörökítésére.
Szamódy Zsolt Olaf 2008 őszén meghívást kapott a Pingyao Nemzetközi Fotófesztiválra. 2008 és 2009 során több ezer fotót készített Kína különböző területein. A képanyagot először 2009-ben Kaposvárott, majd Fal és függöny mögött: Kína címmel további városokban mutatta be.
A fotóesszé Szamódy Zsolt Olaf Kínában készített fotográfiáiból ad ízelítőt, amelyekből huszonöt darabot a Néprajzi Múzeum, közel négyszázezer darabos fényképgyűjteménye számára, a Nemzeti Kulturális Alap segítségével vásárolt meg. További huszonöt képet a fotós ajándékozott a Néprajzi Múzeumnak. 2013 őszén, a World Press Photo kiállítással párhuzamosan, a Fal és függöny mögött: Kína című kiállítás Szamódy Zsolt Olafnak a Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményébe került fotográfiáiból mutatott be egy válogatást.

07
Tabló


Bata Tímea

Veszélyes vizeken

Patrick Laviolette: Extreme Landscapes of Leisure. Not a Hap-Hazardous Sport. Farnham: Ashgate. 2011. 205 p.

DOI:  


 

08
Tabló


Báti Anikó

Változó ételek, változó hétköznapi étkezési szokások

Lysaght, Patricia (ed.): Time for Food. Everyday Food and Changing Meal Habits in a Global Perspective. Åbo: Åbo Akademi University Press. 2012. 366 p.

DOI:  


 

09
Tabló


Szigeti Eszter

Az utca művészete

Julia Reinecke: Street-Art. Eine Subkultur zwischen Kunst und Kommerz. Bielefeld: Transcript Verlag. 2012. 197. p.

DOI:  


 

10
Tabló


Farkas Judit

„Az otthon szülés nem az otthon szülésről szól”

Kisdi Barbara: Mint a földbe hullott mag. Otthon szülés Magyarországon – egy antropológiai vizsgálat tanulságai. Budapest: L’Harmattan – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 2013. 360 p.

DOI:  


 

11
Tabló


Szeljak György

On-line anyák és gyermekeik

Mirca Madianou – Daniel Miller: Migration and New Media. Transnational Families and Polymedia. London – New York: Routledge. 2012. 175 p.

DOI:  


 

12
Tabló


Wilhelm Gábor

Dolgok és migránsok

Daniel Miller: Stuff. Cambridge: Polity Press. 2012 [2010]. 169 p., Sandra H. Dudley: Materialising exile. New York – Oxford: Berghahn Books. 2010. 188 p.

DOI:  


 

13
Tabló


Lajos Veronika

Emberek, tárgyak és kulturális képzetek globális vándorlása és a terepmunkamódszer

Laura Hirvi – Hanna Snellman, eds. Where is the Field? The Experience of Migration Viewed through the Prism of Ethnographic Fieldwork. Helsinki: Finnish Litrature Society. 2012. 221 p.

DOI:  


 

14
Helyzet


Árendás Zsuzsa

A befogadó múzeum

Local Chats: City migration history. From Hallensches to Frankfurter Tor; Kreuzberg Museum, Berlin

DOI:  


 

15
Helyzet


Gebauer HangaSzécsényi András

Cultural Contacts – Living in Europe

A berlini Európai Kultúrák Múzeuma állandó kiállítása és katalógusa

DOI:  


 

16
Helyzet


Lajtai László

Kultúrák és értékek

A „Jó”, a „Rossz” és az antropológus. A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság III. vándorkonferenciája 2012.

DOI:  


 

2014 15(1)


Szerzők

Alpern Bernadett fotográfus

Árendás Zsuzsa kulturális antropológus, Budapest

Bata Tímea néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest)

Báti Anikó néprajzkutató, MTA BTK Néprajztudományi Intézet (Budapest)

Berthoud, Gérald professor emeritus, Institut d'anthropologie et de sociologie, Université de Lausanne

Farkas Judit kulturális antropológus, Pécsi Egyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

Földessy Edina kulturális antropológus, Néprajzi Múzeum (Budapest)

Gebauer Hanga néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest)

Lajos Veronika néprajzkutató, MTA - Debreceni Egyetem Néprajzi Kutatócsoport

Lajtai László kulturális antropológus, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet (Budapest)

Szamódy Zsolt Olaf fotográfus

Szeljak György kulturális antropológus, Néprajzi Múzeum (Budapest)

Szécsényi András történész-muzeológus, Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont

Szigeti Eszter PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Doktori Program

Vásárhelyi Ágnes PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Doktori Program

Wilhelm Gábor néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest)



Főszerkesztő
Dr. Kemecsi Lajos

Szerkesztők
Gebauer Hanga, Kemény Márton János, Mészáros Borbála, Wilhelm Gábor

A szövegeket gondozta
Krasznai Kata

Kiadó
Néprajzi Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Tel.: 06 1 473 24 07
E-mail: tabula @ neprajz.hu

Felelős kiadó
Dr. Kemecsi Lajos

Megjelent kizárólag online formában, 2014 májusában

ISSN 2064-7190
© Néprajzi Múzeum, 2014

2014 15(1)


A Néprajzi Múzeum online folyóirata

ISSN 2064-7190

© Néprajzi Múzeum,
Minden jog fenntartva.
Adatbázis: .monari, Geo‑Kart Kkt.